Tájékoztatom, hogy az oldalon közzétett bejegyzések tájékoztató jellegűek, kizárólag általános információt tartalmaznak, és nem minősülnek jogi tanácsadásnak, így nem használhatók egyedi ügyekben jogi tanács vagy vélemény helyettesítéseként, és nem hoznak létre a weboldal fenntartója, valamint annak látogatója között ügyvéd-ügyfél viszonyt.

Amennyiben konkrét ügyével kapcsolatban ügyvédi segítségre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot irodámmal az alábbi elérhetőségeken:

Telefon: + 36 70 422 7254

E-mail: csige.bernadett@drcsige.hu

4 dolog, amit az AJÁNDÉKOZÁSRÓL feltétlenül tudni érdemes

Kelt: 2023.01.27.

Az ajándékozás a hétköznapokban viszonylag gyakran előforduló ügyletek közé tartozik. Sokan azt gondolják róla, hogy egy egyoldalú gesztus az ajándékozó részéről és nem vonatkozik rá külön jogi szabályozás, ez azonban nem így van. Minden egyes ajándékozás ugyanis egyben egy szerződéses ügylet is az ajándékozó és a megajándékozott között, amelyre speciális szabályok vonatkoznak. Nézzünk meg ezek közül négyet, amelyet feltétlenül érdemes tudnia.

Szükséges van-e írásos szerződésre az ajándékozáshoz?

Főszabály szerint – azaz ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ajándékozáshoz nincs szükség írásbeli szerződésre, a jogügylet tehát szóban vagy ráutaló magatartással is létrejöhet. Ez alól a legfontosabb kivételt az ingatlan ajándékozások képezik, amelyek esetében a jogszabály kifejezetten megköveteli a szerződés írásba foglalását és a változások ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez a megállapodás közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása is szükséges. A kivételek között lényeges megemlíteni a házastársak közötti szokásosnál nagyobb mértékű ingóságok ajándékozását is, amelyek esetén a közokirati vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati forma szintén jogszabályi követelmény.

Illetékköteles-e az ingóságok ajándékozása?

Érdemes tudni, hogy az ingóságok ajándékozása csak akkor esik illetékfizetés alá, ha az ajándék forgalmi értéke magasabb, mint 150.000,-Ft. Ez alól kivételt képez, ha az ajándékozásról okirat készült (pl. gépjármű ajándékozása), mert akkor nincs alsó határ. Fontos, hogy a pénz ingóságnak számít, ezért a pénz ajándékozása is csak 150.000,-Ft-ig illetékmentes, feltéve, hogy arról okirat nem készült.

Minden családtagunk számára illetékmentes-e az ajándékozás?

Jó ha tudjuk, hogy nem minden családtagunk számára mentes az ajándékozás az illeték megfizetése alól. Az egyenesági rokonok (pl. szülő – gyermek, nagyszülő – unoka), a testvérek és a házastársak közötti ajándékozási ügyletek mentesülnek az ajándékozási illeték megfizetése alól, ám – a testvérek kivételével – az oldalági rokonokra (például unokahúg, nagybácsi stb.) és a (nem bejegyzett) élettársi kapcsolatban élők ajándékozásaira nem vonatkozik az illetékmentesség.

Vissza veheti-e az ajándékozó az ajándékot a megajándékozottól?

Figyelemmel arra, hogy az ajándékozás nem egy egyoldalú nyilatkozat (hanem a fentebb írtak szerint az ajándékozó és a megajándékozott közötti kétoldalú megállapodás), az ajándékozó utóbb a megajándékozott hozzájárulása nélkül nem veheti vissza az ajándékot. Az ajándék visszakövetelésének kizárólag a törvényben meghatározott esetekben, kivételesen van helye.

A fenti tájékoztatás nem teljes körű, kizárólag tájékoztató jellegű és nem minősül jogi tanácsadásnak.

Amennyiben ajándékozással összefüggésben jogi segítségre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot irodámmal az oldalon található elérhetőségeken.

kép: www.unsplash.com

Hogyan ellenőrizhető a MUNKAESZKÖZ HASZNÁLATA adatjogi szempontból?

Kelt: 2022. október 12.

A munka törvénykönyve alapján a munkáltató jogosult a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartását, ideértve a munkavállaló rendelkezésére bocsátott munkaeszközök használatát is ellenőrizni. Ez azonban a gyakorlatban számos problémát felvethet, amennyiben az ellenőrzés adatjogi szempontból nincsen megfelelően kezelve. Az alábbiakban nézzünk meg néhány hasznos tudnivalót a munkavállalói ellenőrzések adatjogi vonatkozásához kapcsolódóan.

a munkáltató a munkavállalót köteles előzetesen tájékoztatni az eszközhasználat ellenőrzésével járó adatkezelések lényeges körülményeiről és a munkavállalót megillető jogosultságokról, illetőleg jogorvoslati lehetőségekről. A tájékoztatást a munkáltató az általános adatvédelmi rendeletben (GDPR) előírt tartalommal, technikai eszközzel való megfigyelés esetén írásban köteles megadni (egyéb esetben is javasolt az írásbeliség alkalmazása a későbbi igazolhatóság érdekében).

a konkrét munkahelyi ellenőrzés előtt a munkavállalóval közölni szükséges, hogy milyen okból (a munkáltató mely érdeke miatt) kerül sor az intézkedésre, az ellenőrzést ki végzi el, milyen előírások alapján, valamint hogy milyen jogai és jogorvoslati lehetőségei vannak a munkavállalónak a konkrét ellenőrzéshez kapcsolódó adatkezeléssel összefüggésben.

főszabályként – amennyiben az ellenőrzés körülményei, valamint objektív okok nem zárják ki – a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló, illetőleg a képviselője jelen lehessen az ellenőrzés során (pl. az e-mailek megtekintésekor).

az ellenőrzés során érvényesülni kell a fokozatosság elvének. Ez az jelenti, hogy a munkáltatónak az ellenőrzés körében lehetőleg olyan módszert kell választania, amely nem jár együtt személyes adatkezeléssel, illetőleg ha nincs ilyen, akkor a magánszférát legkevésbé korlátozó módszert kell alkalmaznia, amelynek folytán csak korlátozott körben ismer meg személyes adatok (pl. e-mail fiók ellenőrzésnél első lépésben az e-mail cím, illetve az e-mail tárgyának ellenőrzése is elegendő lehet).

általános szabály, hogy a munkáltató az ellenőrzés során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön tárolt adatok közül a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be.

A fentiekre, valamint arra figyelemmel, hogy a gyakorlatban az ellenőrzésekre általában azonnali intézkedést igénylő esetekben kerül sor, a munkáltatók számára célszerű, illetőleg bizonyos esetekben kötelező a különböző munkaeszköz-használathoz kapcsolódó adatkezelésekről belső szabályzatot kialakítaniuk és gondoskodniuk annak az érintett munkavállalókkal való megismertetéséről.

A fenti tájékoztatás nem teljes körű, kizárólag tájékoztató jellegű és nem minősül jogi tanácsadásnak.

Amennyiben adatvédelemmel összefüggésben jogi segítségre van szüksége, lépjen kapcsolatba irodámmal az oldalon található elérhetőségeken.

kép: www.pixabay.com

Ingatlanon fennálló OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON

Kelt: 2021.05.10.

Lakásvásárlás esetén gyakran találkozunk olyan ingatlannal, amelynek meghatározott tulajdoni hányadok szerint több tulajdonosa van. Mielőtt belevágunk egy ilyen ingatlan vételébe, érdemes tájékozódnunk arról, hogy milyen jogi sajátosságai vannak ennek a tulajdoni formának. Ehhez kapcsolódóan a jelen bejegyzésemben összegyűjtöttem néhány hasznos információt a közös tulajdonban álló ingatlanok használatával és rendelkezésével kapcsolatosan.

Az ingatlan használata, használati megállapodás

Osztatlan közös tulajdon esetén az ingatlan (teljes ingatlan) birtoklására és használatára a tulajdonostársak mindegyike jogosult azzal, hogy e jogot egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és lényeges jogi érdekeinek sérelmére.

Amennyiben az előbbi szabálytól – miszerint minden tulajdonostárs az egész ingatlan használatára jogosult – el kívánnak térni a tulajdonostársak, úgy megtehetik azt az ingatlan használatának rendezése tárgyában kötött írásbeli megállapodással. Ebben a szerződésben a tulajdonostársak megállapodhatnak arról, hogy az ingatlan mely részének használatára melyik tulajdonostárs jogosult, valamint meghatározhatják azokat a területeket, amelyeket továbbra is közösen használnak és rögzíthetik a közös használatú területek fenntartásával, állagmegóvásával kapcsolatos feladatokat, továbbá a költségek viselésének és elszámolásának módját.

Jó tudni azt is, hogy amennyiben a vevő a tulajdoni hányad megvásárlásához banki hitelt vesz fel, a hitelintézetek elvárják a használati megállapodás meglétét, ezért érdemes lehet azt elkészíteni ahhoz, hogy a tulajdonrészünk piacképes legyen.

Az ingatlan hasznainak szedése és a költségviselés

Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket az ingatlannal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban keletkezett kárt is.

Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni, és az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.

Rendelkezés a közös tulajdonnal

A tulajdonostársak a közös tulajdont érintő kérdésekben főszabály szerint szótöbbséggel határozhatnak, amelynek során a tulajdoni hányadaik arányában illeti meg őket szavazati jog. Ettől eltérően a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz; valamint az egész ingatlan feletti tulajdonjog átruházásához, az egész ingatlan megterheléséhez vagy az egész ingatlanra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.

Rendelkezés a saját tulajdoni hányaddal, az elővásárlási jog

Saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs jogosult rendelkezni. A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg.

Az elővásárlási jog alapján, ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük jön létre.

Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított 3 év elteltével nem érvényesítheti.

Amennyiben a fenti témával kapcsolatosan jogi tanácsadásra vagy ügyvédi közreműködésre van szüksége, keressen bizalommal az oldalon megadott elérhetősek valamelyikén.

Tájékoztatom, hogy a fenti információk kizárólag tájékoztató jellegűek, azok a vonatkozó jogszabály bejegyzés közzétételekor hatályos főbb rendelkezéseinek az összefoglaló és nem teljes körű ismertetését tartalmazzák, valamint nem minősülnek jogi tanácsadásnak.

kép: www.pexels.com

Mire figyeljünk oda LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉS kötésekor?

Kelt: 2021.03.03.

Egy jól megírt, részletkérdésekre is kiterjedő lakásbérleti szerződéssel könnyen elejét vehetjük a bérleti jogviszonyunkkal kapcsolatos esetleges későbbi kellemetlenségeknek. Íme 9 hasznos jogi tanács arról, hogy mire érdemes odafigyelnünk a lakásbérleti jogviszony létesítésekor.

1. Az első és legfontosabb dolog, hogy legyen írásba foglalt bérleti szerződésünk. Ez egyrészről azért fontos, mert a vonatkozó jogszabály a lakás bérbeadásának az érvényességéhez előírja a szerződés írásba foglalását, másrészről vita esetén utólag nehezen bizonyítható, hogy szóban miben állapodtak meg a felek. Habár a törvény nem írja elő, célszerű legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni a szerződést (pl. két tanú – a nevük és a lakóhelyük feltüntetése mellett – az aláírásával igazolja, hogy a felek az okiratot előttük írták alá).

2. A szerződés aláírása, illetve megkötése előtt győződjünk meg a másik fél személyazonosságáról, valamint arról, hogy a velünk szerződő fél valóban jogosult az adott ingatlan használatba adására, nehogy később kellemetlen meglepetés érjen minket.

3. A szerződésben pontosan jelöljük meg a bérlet tárgyát képező lakást, és azt, hogy milyen állapotban vesszük ki, illetve milyen berendezési és felszerelési tárgyakat biztosít a bérbeadó a bérleti jogviszony keretében. A bérbeadók részéről érdemes azt is rögzíteni a szerződésben, hogy a bérlemény kizárólag lakás céljára használható.

4. A szerződésben egyértelműen rendelkezzünk arról, hogy milyen fizetési kötelezettségei vannak a bérlőnek (bérleti díj, közüzemi díjak, az egyéb szolgáltatások díjainak meghatározása), és hogy azokat mikor és hogyan kell megfizetnie. Készpénzes fizetés esetén érdemes minden hónapban átvételi elismervényt aláíratni a bérbeadóval az aktuális havi díj rendezéséről.

5. Rögzítsük a szerződésben a bérleti jogviszony határozott vagy határozatlan időtartamát, valamint a szerződés egyoldalú megszüntetésének (felmondásának) lehetőségeit és a kiköltözési határidőket. A kiköltözési kötelezettség gyors és hatékony végrehajtása érdekében a bérbeadónak érdemes a bérlőtől közjegyző előtt tett ún. kiköltözési nyilatkozatot kérnie.

6. Kaució kikötése esetén rögzítsük a szerződésben, hogy az milyen esetekben jár vissza a bérlőnek és abból a bérbeadó milyen költségeket vonhat le.

7. Szabályozzuk, hogy a tulajdonos milyen gyakran ellenőrizheti a használatot annak érdekében, hogy az egyrészről a bérlők számára ne legyen indokolatlanul zavaró, másrészről a tulajdonos is figyelemmel tudja kísérni a lakása állapotát.

8. Célszerű a szerződésben arról is rendelkezni, hogy a bérlő végezhet-e beruházást az ingatlanban, amennyiben igen, akkor milyen költségeket áll a bérbeadó és mik azok a költségek, amiket a bérlőnek kell viselnie.

9. Birtokbaadáskor rögzítsük a lakás birtokbaadáskori állapotát és a közüzemi mérőórák állását.

Számos esetben találkozok olyan házilag megírt, illetve internetről letöltött bérleti szerződéssel, amelyek hiányos tartalmuknál fogva nem nyújtanak egyértelmű eligazítást és védelmet jogvita esetén a szerződő feleknek. Ezek a többségében olyan általános megfogalmazású sablonszerződések, amelyek a részletkérdésekről nem rendelkeznek és alkalmatlanok a szerződő felek egyedi igényeinek a leképezésére. Egy jól megírt alapos, mindenre kiterjedő bérleti szerződés a későbbiekben sok kellemetlen meglepetéstől védheti meg a feleket, ezért az esetleges jövőbeli jogviták elkerülése érdekében érdemes a bérleti szerződést ügyvédi közreműködéssel elkészíttetni vagy jogi szempontból véleményeztetni egy ügyvéddel.

Amennyiben bérleti jogviszonnyal vagy ingatlanügyletekkel kapcsolatosan jogi segítségre van szüksége, lépjen kapcsolatba irodámmal az oldalon található elérhetőségeken.

kép: www.pixabay.com